6. nap Krems-Langenlebarn 47 km
Kremsi éjszaka után kocsival visszamentünk Weissenkirchenbe és Dürnsteinbe, illetve Krems óvárosát is megcsodáltuk. Onnan a bal parton Krems folyó mellett mentünk ki a városból.
Az altenwörthi erőműig 15 km volt az út, az is elég uncsi, mert semmi látnivaló nem volt 1-2 hajón kívül. Az erőműnél végignéztünk pár zsilipelést, majd újra egy kicsit unalmasabb szakasz jött. 
Szállást ezen a környéken már nem találtunk könnyen, de amit sikerült, igaz nem volt olcsó, de fantasztikusan szép volt. Jól esett végre rendbe szedni magunkat. Biciklizés után még nagy focimeccs zajlott, úgy néz ki ezek a gyerekek fáradhatatlanok.
Én inkább a naplementében gyönyörködtem.
Vacsi a kis helyi kerthelységben.
7. nap Langenlebarn-Bécs-Orth 62 km
Bőséges reggeli után újra útnak indultunk. Nagyon érdekes, lehet, hogy összehasonlítva Wachauval, de ez a táj sokkal egyhangúbb volt, nem is tetszett annyira, így nehezebben is fogytak a kilóméterek. Gyerekek is kezdtek fáradni, így ezt a napot összességében a sérültek napjának neveztük ki. Minden gyerek sérülésekkel pihenhetett meg este.Valcsinak a karja sérült, Kolinak a háta, Fecónak pedig az oldalán keletkezett a kormánytól és egy buta eséstől seb.
Bécsbe vezető bicikliút az elővárosokon keresztül nem volt bizalomgerjesztő. A belvárost tudatosan kikerültük, így a Duna parton kerekeztünk végig.
Ebben a szórakoztató negyedben azért jól esett egy kis pihire megállni. Éppen valami fesztiválnak volt éppen vége.
Bécsből kitekerve egy nagyon érdekes-fura helyen kellett áttekernünk. Igaz már rég volt a dolog, de felejthetetlen marad számunkra, ennyit még sosem nevettünk. Ez a hely Lobau. Bécshez tartozó üdülőövezet, melyen minden helyet kapott. Itt lehet játszani, sétálni, grillezni, pihenni, biciklizni, és helyet kapott közel 3 km-en keresztül egy nudista strand is. Hát nem mondom, hogy üdítő látványt nyújtottak. Fecóm meg is kérdezte a végén, hogy a modell csajszik hol vannak. Útszéli sörözőbe itt nem nagyon mertünk beülni, mikor megláttuk a pucér hátsókat a padon. De amikor átéltem, hogy egy pasi teljesen mezítelenül sétál velem szemben, én pedig már sehová nem tudok nézni, és tudom, előttem 10 métrerre éppen Valcsika is átélte ezt, pukkadoztam a röhögéstől. Feri mesélte is Valcsi reakciójá:
-Hát apa, azért ez érdekes volt. (Hát igen)
Foto nem készült!!!
Aznapi uticélunk vége Orth volt. Az itteni panzióban gyerkőceink felfedeztek egy cicát, akivel mindenki jól összehaverkodott, igaz mint másnap reggel kiderült Barna Papa bánatára, beosont éjjel a szobájába, és a lábánál aludt.
Utolsó nap következett. Ez a terület szintén nagyon érdekes volt, teljesen érintetlen ártér. Kicsit először művelődtünk, mert EU-s támogatással létrehoztak itt egy természettudományi múzeumot.
Levezetésképpen még letekertünk 50 km-t, sörözgettünk, és még egy Dunai fürdőzés, kacsázás sem maradhatott ki.
Összességében fantasztikus napokat töltöttünk el közösen hatosban. Mondhatni az időjárás is kedvezett nekünk, a szállásokkal is többé kevésbé elégedettek voltunk, a fagyi pedig egyenesen fenséges volt.
Köszönet minden részvevőnek, a kétkerekeseknek, és a négykerekeseknek is aki segítségünkre volt ezen a hosszú úton. A gyerekeket pedig egy nagy dícséret illeti meg, mert azért nem semmi 420 km-t letekerni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése