Marokkó gyerekek nélkül

Timi és Nordine esküvőjük öt éve volt Magyarországon. Franciaországban élnek, Timivel a főiskolán jártunk együtt, Nordine a férje pedig Marokkóból származik. Ő ott találta meg az igazit, mind munkában, mind szerelemben. Évek óta ígérik, hogy megszervezik az esküvőjüket Marokkóban is. Ez idén is elmaradt, de helyette meghívtak bennünket szüleik 50. házassági évfordulójának ünneplésére. Már jó előre szervezkedtünk, így egy nagyon érdekes bő hetet töltöttünk ott "édes kettesben", gyerekek nélkül, igaz fűszerezve egy nagyon jókedvű, világ majdnem minden tájáról összesereglett marokkói családdal. Nordinék 4-en vannak fiúk testvérek, Shakid Minesotában él vietnámi feleségével, Farid Franciaországban francia feleségével, Nordinék Párizsban (magyar feleséggel), illetve Karim, aki maradt otthon marokkói feleségével. A 4 fiúnak eddig 9 gyereke van, Timinél útban a második baba.

Nagyon szép tengerparti részen voltunk Tangiertől egy órára, egy appartmannparkban foglaltak le több appartmannt. Nappal strandoltunk, kirándultunk, este kis helyi életbe belecsöppenés, kaja minden mennyiségben és buli minden este. Volt az egy évestől a 85-ig mindenki.

Megtanultunk pár dolgot, a legjobban az ő időszámításuk tetszett. Ha megbeszéltünk valamit egy bizonyos időpontra, tuti, hogy kb 2 órával később jött össze a dolog, el is neveztük marokkói időnek.

Mivel ismerték a magyar pálinkát és unikumot, ezzel fűszereztük az italkínálatot. Marokkóban az emberek nagy része vallási okokból nem iszik alkoholt, ők szerencsére nagyon európaisodtak, így nem ebbe a kategóriába tartoznak, főleg Shakid, aki amerikában és. Hát ő nagyon megszerette a pálinkát már itt az esküvőn.

Sokat gondolkodunk, hogy mivel lepjük meg a szülőket, a legjobb ötletnek egy 50 éves tokaji aszú beszerzése tűnt, szerencsére sikerrel. Nagy örömünkre, mikor hazamentek Casablankára, szűk családi körben meg is itták. Csodálatos, hogy a nagy távolságok ellenére, milyen partit csaptak a fiatalok. Elkészítettek egy albumot, melyben a szülők gyerekkori képeitől kezdve napjainkig minden megtalálható volt. Minden unoka, minden közeli rokon és barát együtt ünnepelt a családdal.

Több felejthetetlen élménnyel gazdagodtunk. Egyik volt, mikor elvittek egy igazi helyi kisváros mindennapi vásári forgatagába. Azt hiszem ide egyedül nem merészkedtem volna be.

Egyik napon elindultunk kirándulni. Már az furcsa volt, mikor mondták, hogy zárt cipő és fürdőruha legyen nálunk. Felértünk a hegyek közé, és valami fantasztikus csoda tárult a szemünk elé. Azt hiszem a képek mesélnek a legtöbbet. Nem gondoltam vollna, hogy végigcsinálom, főleg mikor már teljesen el kellett merülni a vízben és úszni a sodrással szemben, de nagyon örülők, hogy nem hagytam ki.