Nagy örömünkre, sikerült kicsit tudatosan, de erre a napra tennünk a sienai látogatásunkat. A lovasversenyt Siena központjában a Piazza del Campon rendezik meg. Ez a tér körül sok-sok keskeny utcácska található, de mindegyik hol emelkedik, hol lejt, mert a város 7 dombra épült. Hatalmas élményben volt részünk a verseny előtt, mikor a zsúfolt utcákon először meghallottuk a dobpergést, amit zászlóvivők, középkori lovagruhába öltözött gyalogosok és lovasok kísértek. És ez nem egysze, majd 10-szer vonultal el előttünk különböző csapatok. Dobpergés, zászlólengetés, feldobás, elkapás, taps, folytatás, újabb csapat. Mi csak hömpölyögtünk a tömeggel, de nagyon élveztük.
Magát a versenyt a hatalmas tömeg miatt nem vártuk meg, csak tv-ben néztük, de talán többet is láttunk így belőle, mert mint hallottuk, több ezren zsúfolódnak össze a piazzan a kb 90 mp-es verseny miatt.
A mi jutalmunk Sienaban pár fagyi, finom pizza, és pasta volt, illetve hazaérve egy jó kis fürdés a medencében, rápihenve másnapra, amikorra is Arezzo és Cortona került fel kiránduló listánkra.
Ez a hét kicsit pihenős is volt, kicsit mozgalmas is, de Arezzot semmiképpen sem akartuk kihagyni, mert így részesei lehettünk egy igazi olasz régiségvásárnak.
A városból túl sokat nem láttunk, de nagyon hangulatos volt, ahogy az utcákon végig kipakolták a vásárosok a portékáikat, és mi túristák csak bámultuk a sok csecse-becsét. A gyerekek kaptak fejenként 20 Euro-t, nekik segítettünk lealkudni a kiválasztott dolgokat. Senki nem tért haza üres kézzel.
Hazafelé Cortonába is ellátogattunk, persze egy jó kis vacsorával kezdtük.
Cortona Toscana egyik legrégebbi városa, tele kis szűk utcákkal, sikátorokkal. Alig tudtuk a gyerekeket megállítani, annyira élvezték a rohangálást ezekben a le-fel emelkedő utcákban. Este a főtéren egy kivetítőn még meg is néztük az aktuális VB meccs végét, és csak utána indultunk haza, ami szintén nem volt zökkenőmentes, mert hála nekem, és a fantasztikus térképünknek, sikerült majdnem eltévednünk. Vagyis miután újra nem láttak a kívánt táblát az egyik keresztezpődésnél egy ideig azt hittem, újra hibáztam, majd mikor majdnem visszafordultunk, kiderült, teljesen jó az irány. Jó későn értünk haza, de nam hagyhattuk ki az éjszakai fürdőzét, új apparmant lakók örömére, melyet ettől kezdve minden éjszaka megismételtünk. Nem csak mi voltunk a medencénél, mert mint kiderült 3 denevér kedvenc éjszakai ivóhelye a medence, azoknak, akik a mi teraszunk felett lógnak éjszaka.
Vasárnapot újra pihenéssel töltöttük, így csak este indultunk újra útnak, mert Monteriggióni nevű városkában, amely igazi kis gyöngyszem, szintén volt egy fesztivál, és nem hagyhattuk ki.
Monteriggioni a dombtetőn.
A program itt is evés-ivás, zene, jókedv. Az estét egy felvonulás zárta, középkori ruhába öltözött emberek, gólyalábakon táncoló tűznyelők, és tüzes botot forgató táncosok. Este 11-ig nem is tudtunk elszabadulni innen.
Kolos kalodában.
Kicsit fárasztó volt első hetünk, de kihagyhatatlan, szép helyeken jártunk, és még fogunk is....
folyt.köv.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése