Eddig sok jót nem hallottam másoktól az iskolai ebédről, de mivel gyerekeim nem nagyon panaszkodtak, én pedig nem nagyon firtattam, így nem is foglalkoztatott a dolog. Idén Valcsika is beállt az iskolai menza sorába, így néha már egyéb visszajelzéseket is kapok. A mai beszélgetésüket azért mindenképpen megörökítem, ami a kocsiban hangzott el hazafelé a Varázsműhelyből:
Egyik kisgyerek édesanyja mesélte, hogy ő könyvtáros a Centi suliban. Hát itt kezdődött az eszmecsere. Valcsika szerint sokkal jobban járna, ha konyhásnéni lenne, mert az ő fizetésük biztosan nagyon sok.
- Miből gondolod- kérdeztem én.
- Hát abból, hogy nekik ki kell venni a nyálas virslit is a babfőzelékből.
Ezt nem nagyon értettem, de megmagyarázta, hogy ma babfőzelék volt virslivel és voltak akik visszaköpködték a virslit. Azt tudom Kolim ezt az ételt nem szetei, hát kérdeztem ő mit evett.
- Én lencsefőzeléket kolbásszal.
- Hát az hogy lehet, kétféle étel is volt?
- Anya nekünk Kriszta néni felolvasta, hogy ez lencsefőzelék kolbásszal. Csak egyféle volt, nem kettő.
-Szerintem pedig, -szólalt meg Fecó is- úgy nézett ki, mint a hurka.
Tovább nem firtattam az aznapi ebédet, mert el tudtam képzelni milyen lehetett, ha Valcsi babnak, és virslinek, Koli Kriszta néni tájékoztatása után lencsének és kolbásznak, Fecóm pedig a benne szereplő húst egyszerűen hurkának nézte.
Jó étvágyat! Szegénykéim, majd hétvégén ehetnek amit szeretnének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése