Mikor régen lovagoltam, és egyszer leestem a lóról, a taktika az volt, hogy azonnal vissza kellett ülnöm. Ez akkor sikerült is, hiszen ha történik az emberrel valami rossz, nem véletlenül mondják, hogy újra meg kell csinálni jól, és így kitörlődik a negatív. Az egy évvel ezelőtt történtekre 12 hónapot kellett várnom, ami miatt ma tudat alatt is nagyon izgultam. Egy éve egy céges mikulásparty-n Fecó agyrázkódást kapott. Nagyon megilyedtem, nem kívánom még egyszer ezt az állapotot átélni. Tudtam, hogy ez idén nem fordulhat elő, és azt is gondoltam, hogy ezen már régen túl vagyok, de kiderült mégsem. Elkerülhetetlen, hogy a gyerekek szaladgálnak, de én nem tágítottam, és minden mozdulatukat figyeltem. Igaz nem voltam egyedül, a többi szülő is szigorúan felügyelt. Szerencsére megúsztuk. A galériában ahol a rendezvény volt olyan kemény a beton, hogy Fecó feje nem bírja. Idén szerencsére nem találkoztak.
Mikor tavaly bekövetkezett a baj, Fecó nem tudott lábra állni, és teljesen úgy nézett ki, mintha részeg lenn. Mikor megkérdeztem mennyi 2+2, és azt válaszolta, hogy 5, akkor tudtam, nem viccel.
Már csak Kolim síelésétől tartok, pedig tudom nem kellene, de már most stresszelem magam, mi lesz, ha újra eltöri valamilyét. Persze ez nem lesz így én is tudom, és nem is lehet így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése