Megmérettetés

Mostanában van amiről tudok írni, van amiről nem annyira, talán majd kicsit később, még nem megy....

Azért történnek talán már ebben a szeszélyes áprilisban vidámabb dolgok is az életemben. Igaz mondhatom ez sem teljesen örömteli, mert egyik szemem sírt, a másik nevetett, mikor megtudtam fiaim iskolai matematika versenyének eredményét. Azt már sejtettem, hogy Fecóm nagyon jó eredményt ért el, de kicsit elszontyolódtam, mikor kiderült, hogy a 2.b-s kisfiúval kiemelkedtek a mezőnyből, és 35-34 pontot értek el, és nem a Fecó a többet. Sajnos ez annyit jelentett, hogy Vince képviselheti az iskolát a versenyen, mellékelten nagyon szúrkolunk neki. Az érdekesség az, hogy Kolim Vilma osztálytársukkal karöltve 26 ponttal lettek a harmadikak. Számomra kicsit érthetetlen, hogy 2 ilyen jó teljesítmény esetén, miért nem engedik, hogy egy iskolából ketten is induljanak, miután az is előfordul, hogy más iskolában nem is írtak ilyen jót. Szegény Fecóm nem könnyű napokat élt át a héten, bizonyára kis lelkivilága is sebeket hordoz, melynek semmi köze a versenyhez, de hát minden elismerésem az övé, hogy mindezek ellenére ilyen szépen teljesített.

Kolim eredményének szintén örülök, és amint szeméből láttam ő is, mert szerintem nagyon jól esett neki, mikor átvehette az oklevelet és a jutalomkönyvet mindenki előtt. A második szomorú volt, a harmadik örült, de hát ez sajnos mindig így van. Azért ahogy ismerem Fecót, ez arra fogja ösztönözni, hogy felvegye a harcot, és jó is, hogy van kivel harcolnia, mert ez csak előrébb viszi. Szerencsére harmadik osztálytól egyéni nevezéssel már bárki elindulhat, nem hoznak ilyen buta döntést, hogy csak iskolánként egy, átsuhanva másik tehetség felett. Néha vissznézve honnan indultunk, mikor Kolimat kiemelve az inkubátorból először tarthattam kezemben, izgulva érte, hogy a Cherny Alapítvány visszahozza-e nekem egy másik korházból, és mikor Fecómat először meglátva az orvos felkiáltott, nem is olyan kicsi, pedig csak 1990 grammot nyomott. Hosszú út vezetett idáig, és mondhatom nem volt olyan egyszerű sok esetben nekik sem, met míg mások játszhattak, addig ők fejlesztőtornáztak, logopédiáztak, hogy kinőjék születésükből adódó lemaradásikat.

Azért gratulálok elkeseredett Fecómnak, és drukkolok, hogy még sok sikert érjen el, és gratulálok Kolimnak is, és bíztatom ösztönözze Fecó sikere, mint ahogy Kolim ösztönzi Fecót más esetekben.